Elengedni… de hogyan?

Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

A modern kor emberének talán a legnagyobb problémája, hogy rengeteg nyomás, elvárás veszi körül, és a figyelmét ezer felé kell szétszórnia. Nem marad idő és energia csak szemlélni az életet, elmerülni benne, rácsodálkozni a világra… és benne önmagunkra. A problémákat sokszor csak a szőnyeg alá söpörjük, ezzel folyamatosan húzzuk magunkra a problémákat, anélkül, hogy megoldanánk őket. És ehhez jönnek még hozzá a múlt sebei, amik szintén nem kerültek feldolgozásra, hiszen adott esetben nem is tudunk róluk, csak hordozzuk őket, mint valami kis (nagy) batyut.


Mi a megoldás? Egy szabadabb, teljesebb, tudatosabb élet. Hogy meghalljuk és kövessük a lelkünk igaz szavát. De vajon képesek vagyunk erre, ha annyi félelem, fájdalom, feszültség, lerakódás, elakadás van bennünk, körülöttünk…?


Mióta divat lett a spiritualitás, azóta lépten-nyomon mást se hallani, mint hogy: Engedd el! Na de mit? És azt hogyan kell csinálni? Van hozzá valami bűvös varázsige? Vagy egy gomb valahol, amit meg kell nyomni?


Szerintem az elengedés egy jó dolog, aminek megvan a maga helye és ideje (és technikája), de nem megoldás mindenre. Sőt, adott esetben veszélyes is lehet, hiszen könnyű összetéveszteni azzal, hogy egyszerűen csak nem foglalkozunk valamivel, nem veszünk tudomást róla, vagy ami a legrosszabb, elnyomjuk magunkban. Az elengedés lényege nem ez lenne… de erről majd máskor…


Én jobban szeretem az elengedés helyett tudatosítani a dolgokat. Úgy hiszem és tapasztalom, hogy minden probléma jelezni akar valamit a számunkra, vagy emlékeztet valamire. És ha megfejtettük az okot, a célt, akkor a probléma funkcióját veszti és enyhül, esetleg el is tűnik… ameddig nem lesz rá újra szükségünk. Tehát ahelyett, hogy elengedjük, inkább tudatosítsuk a problémákat, nézzünk szembe velük, merjünk a mélyükre ásni, cincáljuk szét őket, ameddig megértjük, hogy miért vannak jelen az életünkben.


Ha bármikor úgy érzed, hogy egy bizonyos helyzet, ember, dolog zavar téged, akkor próbálj meg megállni egy pillanatra, és végiggondolni, hogy milyen érzés, gondolat vagy hit húzódik meg az adott dolog mögött, és mit mond el arról, hogy ki vagy te itt és most ebben a világban. Ilyenkor lehetsz önző is akár, és csak azt figyeld, hogy mi az, ami rád vonatkozik ebből a történetből. Először a saját életedben kell rendet tenni, ez úgyis kihat majd a környezetedre is.


Egy meditációban hallottam a következő sorokat, és nagyon passzol ahhoz, amit én is gondolok, úgyhogy megosztom veletek:


Látom, így most már elengedhetem…

Érzem, így most már elengedhetem…

Tudom, így most már elengedhetem…

Elfogadom, így most már elengedhetem…

Nincs már dolgom vele…

Oszd meg, ha tetszik a cikk!

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük