Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Az előző bejegyzésemben olvashattátok, hogy mennyi tapasztalásban és élményben volt részem Visokoban. Ezen kívül még egy értékes dologgal gazdagodtam, hazahoztam ugyanis egy gyönyörűséges, orgon energiát gyűjtő piramist is. De tulajdonképpen mi is az orgon energia?

A blogom rendszeres olvasói már tudják, hogy vegyipari szakközépiskolába jártam, ahol négy éven át tanultunk emelt szintű kémiát. Különlegesnek (furcsának :D) számítottam az osztálytársaim között, ugyanis én voltam az egyetlen, aki jobban szerette a szervetlen kémiát, mint a szervest. A szervetlen kémia a maga módján lenyűgözött a rendezettségével, és megmutatta nekem, amit mindig is tudtam, hogy a természetben van logika. A szerves kémiát nem értettem. Hogyan lehet leírni egy élő szervezetet pár vegyjellel? Melyik alkotóelem dönti el, hogy valami él vagy nem? Vagy mi az alma képlete? – a tanáraimat az őrületbe kergettem az ilyen kérdésekkel… 🙂 De választ egyikük se tudott adni. Ekkor jöttem rá, hogy az egész több, mint a részek összessége. Visszagondolva, már akkor is holisztikus szemlélettel gondolkodtam, csak még fogalmam se volt, hogy mi az!

Egyes elméletek szerint az orgon energia a hiányzó láncszem a képletből, vagyis maga az életerő vagy bioenergia, ami hasonlít a keleti filozófiákból ismert chi-re, pránára, vagy az ókori görögök vitális energiájára. Ez az energia mindenen áthatol, mindenhol jelen van, és minden létező alapját jelenti. Összegyűjthető és irányítható, például egy olyan orgonit piramissal, mint amit én vettem Visokoban! 🙂

Ezeknek az orgonitoknak a lényege, hogy egy műgyantából kiöntött formába (a piramis forma a legjobb, hiszen az már önmagában is gyűjti és szórja az energiát), többféle anyag kerüljön. Legyen benne valamilyen fém (az enyémben aranyfüst és rézspirál van), illetve kristályok. Ezek bármilyen mennyiségben és kombinációban bekerülhetnek, népszerűek pl. a csakráknak megfelelő kövek, de az enyémben ezeken kívül még a Nap piramisból származó ásvány is van.

Működési elvük elvileg a következő: a gyantával összekevert fémforgács a gyanta megszilárdulása után zsugorodik, és így folyamatosan nyomás alatt tartja a kristályokat, ami hatására azokban elektromos feszültség keletkezik. Ezt nevezik piezoelektromosságnak. Ez az elektromosság feszültség a kristályokban állandó rezgést eredményez, azaz folyamatosan bocsátják ki magukból a pozitív, harmonizáló rezgéseket.

Az emberekre és a környezetre gyakorolt hatása sokrétű, és függ attól is, hogy milyen technikával készítik el, és milyen anyagok kerülnek bele. Tisztítják, harmonizálják a teret, semlegesítik például az elektroszmogot, káros környezeti hatásokat, mikrohullámokat, földsugárzást. Segítik a testi-lelki egészség, a kiegyensúlyozottság, nyugalom, és életöröm elérését, támogatják az szervezetben zajló öngyógyító folyamatokat. A spirituális gyakorlatban is használhatók, például meditációhoz, vagy a csakrák és az energiatest tisztításához, harmonizálásához!

Aki szeretné kipróbálni, az megteheti egy kezelés közben nálam, a kozmetikában! 🙂

Oszd meg, ha tetszik a cikk!

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük