Share on facebook
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Folytassuk utazásainkat a gyógyítás történelmében. A következő megálló az ókori Egyiptom. Az ókorban sok fejlett civilizáció létezett, de valamiért mindig az egyiptomi kultúra állt leginkább a figyelem középpontjában. Talán az olyan monumentális alkotások miatt, mint a piramisok, vagy talán azért, mert az volt a legnagyobb hatással a későbbi európai művelődéstörténetre.

Az ókori egyiptomi hit szerint a fizikai jóllét a lelki egészséggel volt szoros összefüggésben. Ha fájdalmaik voltak, akkor meggyőződésük szerint gonosz szellemek, vagy démonok blokkolták a testük csatornáit, a betegségek pedig az istenek büntetései voltak. Úgy vélték, hogy ezek a szerencsétlenségek azért sújtják őket, mert valamilyen leckét meg kell tanulniuk belőle, vagy éppen a bűneikért kell vezekelniük. A hit és a tudomány továbbra se különölt el egymástól.

Az orvospapok feladata volt, hogy az isteneket imádságokkal és áldozatokkal békítsék meg. Az ő munkájukat “szakorvosok”, és asszisztensek segítették, ők vizsgálták meg, majd gyógyszerekkel, kenőcsökkel és gyógyitalokkal kezelték a betegeket. Emellett a képzett sebészek kiválóan értettek pl. a meglazult fogak rögzítéséhez, az eltört végtagok sínbe tételéhez, a sebek összevarrásához vagy a koponyalékeléshez.

Az egyiptomi orvostudomány megalapítójának Imhotepet (ie. 2600 körül) tartják, aki Dzsószer fáraó tanácsadója, főépítésze és főpapja volt. Az ő nevéhez köthető a szakkarai lépcsős piramis építtetése is, de több találmány felfedezését, pl. a papírusz megalkotását, tovább fejlesztését is neki tulajdonítják. Akkora tiszteletnek örvendett, hogy később isteni rangra emelték.

A legrégebbi fennmaradt írásos emlék, ami az orvoslással foglalkozik, az Ebers-papírusz, amit ie. 1500 körülre datálnak, de egyes tudósok szerint ez egy ie. 3400 körül készült irat másolata. Akárhogyan is, a tekercs csaknem 20 méter hosszú, 876 receptet tartalmaz, több mint 500 gyógyhatású anyagról tesz említést, és számtalan gyógyításnál használt varázsige, fohász is megtalálható benne. A témák közt megtalálható a fogászat, a mentális zavarok, a szív, nőgyógyászati megbetegedések és a terhesség, bőrgyógyászat, szemészet, sebészet és emésztőszervi problémák. Az itt leírt megfigyelések között egyaránt akadnak tudományos tények és ma már igencsak furcsának tűnő, primitív eljárások, és mágikus szertartások is.

Az egyiptomiak anatómiai tudása igen csekély volt, és leginkább a mumifikáláshoz volt köthető. Azt például tudták, hogy az ember testében vér áramlik, vagy, hogy a máj megbetegedése milyen tünetekkel járhat, de például a méhről azt gondolták, hogy „önálló életet él”, és szabadon mozog a nő testében. A terhesség megállapítására használt egyik különös módszer is fennmaradt: a nő hüvelyébe egy hagymát helyeztek, és ha másnapra a nő lehelete hagymaszagú lett, az biztos jele volt az áldott állapotnak.

A gyógyszerek tekintetében is elég változatos volt a kép. A legelterjedtebbek a növényi és állati eredetű szerek voltak, mint az aloe, cannabis, koriander, datolya, tömjén, boróka, méz, gránátalma vagy a kakukkfű. De voltak „egzotikusabb” anyagok is a palettán, mint például a gyíkvér, halott egerek, penészes kenyér, vagy az állati eredetű vizelet és ürülék. Egy másik népszerű anyag, amit gyógyszerként használtak, a higany volt. Mára már bebizonyították, hogy a higany rendkívül mérgező, de az egyiptomiak úgy vélték, hogy képessé tesz az örök életre és a vízen járásra is. További érdekesség, hogy a sört az istenek ajándékának tartották, ami „”gyógyulást és örömet hoz”.

Egy másik igen morbid módja az egészség visszaszerzésének az emberi húsból, vérből és csontokból készült elixír fogyasztása volt. Úgy gondolták, hogy az elhunyt testének magukhoz vételével az illető szellemének, életerejének egy része is beléjük költözik. Ez a szokás egyébként elég sokáig fennmaradt, az ókori rómaiak például a gladiátorok vérével gyógyították az epilepsziát, de még a 17. században II. Károly angol uralkodó is az emberi koponyából és alkoholból készült „királyi cseppeket” itta.

Egyiptom misztikus világa rabul ejti a képzeletet, és vajon mennyi mindent nem tudunk még róluk…? 🙂

Oszd meg, ha tetszik a cikk!

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on pinterest
Pinterest

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük